Európa-szerte legalább 17 000 helyszín szennyezett soha le nem bomló vegyi anyagokkal, ezek közül több mint 2100 helyen olyan magas ez a szint, hogy az emberi egészségre veszélyesnek minősül – írja a Tudatos Vásárlók cikke alapján penzcentrum.hu
Becslések szerint a PFAS-oknak való kitettség az európai egészségügyi rendszereknek évente 52 és 84 milliárd euró közötti összegbe kerül – fotó: unsplash.com
A szennyező anyagok magas koncentrációban vannak jelen
A szennyezettségi térképre hazánk települései közül többek között felkerült Esztergom, Budapest, Szigetszentmiklós, Dunaújváros, Szeged, Kalocsa. A Forever Pollution Project (Örök szennyezés projekt) kutatásábóI derült ki, hogy itt és Európa több ezer helyszínén magas koncentrációban találtak olyan úgynevezett örök szennyező anyagokat, amelyek nem bomlanak le a környezetben, a szervezetben felhalmozódnak és mérgező hatásúak lehetnek.
A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) csoportjába körülbelül 10 000 vegyi anyag tartozik, ezeket tapadásgátló és mosószer tulajdonságaik miatt számos fogyasztói termékben alkalmaznak. Ezek és a különböző tűzoltóhabok, hulladékok és ipari folyamatok széles skálájából származó PFAS vegyi anyagok bekerülnek a vízbe, a talajba és az üledékekbe, ott tartósan megmaradnak, súlyos egészségügyi és környezeti problémákat okozva.
Összefüggésbe hozták őket az immunrendszer károsodásával, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatával, a májbetegségekkel, meddőséggel, csökkent születési súllyal. Becslések szerint a PFAS-oknak való kitettség az európai egészségügyi rendszereknek évente 52 és 84 milliárd euró közötti összegbe kerül.
Európában több mint 17 000 helyszín szennyeződött káros PFAS-okkal
A „forró pont" kifejezést használják azokban az esetekben, amikor a PFAS-ok észlelt koncentrációja egy adott helyszínen eléri azt a szintet, amit a szakértők már az egészségre veszélyesnek tartanak (100 ng/l).
Ebből a szempontból Európában több olyan helyszín is van, ami ismert „forró pont":
- a PFAS-gyártó létesítmények
- az AFFF tűzoltóhabot gyakran alkalmazó helyek - ezeket olyan szénhidrogéntüzek oltására használják, amelyekkel szemben hatástalan a víz
- repülőterek
- katonai bázisok
- papírgyárak
A PFAS-ok beszivárognak a talajba és a talajvízbe, majd a vízellátó rendszereken keresztül bejuthatnak az ivóvízbe. Németországban például Rastatt közelében trágyaként egy papírgyárból származó, PFAS-szal átitatott komposztot szórtak ki a földekre, ezzel csaknem 900 hektár területet beszennyezve. A területeken olyan magas a PFAS-ok szintje, hogy az már veszélyes az emberi egészségre.
Ha ezek az anyagok egyszer már bekerültek a környezetbe, akkor rendkívül nehéz és költséges megszabadulni tőlük, emiatt sok esetben a hatóságok a legsúlyosabban érintett területeken egyszerűen ott hagyják a mérgező anyagokat, ahol vannak.
Egyedi tulajdonságaik miatt használják mindenhol, ahol tapadásmentes, foltálló és vízálló kezelésre van szükség – fotó: unsplash.com
Az ipar el szeretné érni, hogy a PFAS-korlátozás ne legyen annyira szigorú
A PFAS-okra vonatkozó közelgő uniós tilalom enyhítése mellett számos nagy vegyipari vállalat lobbizik, igyekeznek meggyőzni az Európai Bizottságot és a tagállamokat a PFAS-ok közelgő tilalmának gyengítéséről. El szeretnék érni, hogy a termékeik mentesüljenek a korlátozás alól.
Az európai szennyezés mértéke érthető, hiszen a PFAS-ok az 1940-es évekbeli bevezetésük óta gyakran alkalmazott vegyi anyagok.
Egyedi tulajdonságaik miatt használják mindenhol, ahol tapadásmentes, foltálló és vízálló kezelésre van szükség: ezekkel vonják be mindennapi használati tárgyainkat, textíliáinkat és még sok mást. Van belőlük a szőnyegekben, az elektromos járművek akkumulátoraiban, a festékekben, a pattanás elleni szerekben, a csomagolásokban, de még a csípőprotézisekben vagy a fogselyemben is.
