Heves viták, elkeseredett termelők, megborult gabonapiac – ezzel a néhány szóval lehet röviden összefoglalni, hogy mi zajlik ma a terménypiacokon.

Sokan az ukrán gabona beáramlására fognak mindent, amelynek talán a minőségével is gondok lehetnek. A minőségi aggályokkal kapcsolatban Nagy István agrárminiszter a napokban jelentette be, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a beérkező tételeket.

Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkárát, Pótsa Zsófiát most arról kérdeztük, hogy alapvetően miért szükséges szerintük a szigorúbb ellenőrzés, és hogy jelenleg hogyan zajlik az ukrán gabona minőségének vizsgálata.

"Azt gondoljuk, hogy természetesen elfogadható az ukrán áru szigorúbb ellenőrzése, de összességében ennek célja nem az import megakadályozása kellene, hogy legyen. Az importkukoricára például szüksége van a magyar állattartóknak, takarmánygyártóknak és feldolgozóknak" – mondta Pótsa Zsófia.

Jelenleg sem jöhet be ellenőrizetlenül gabona az országba

Minden áru, ami beérkezik az országba, meg kell, hogy feleljen az EU minőségi előírásainak, ez tény. Egyetlenegy kereskedő sem kockáztatja meg, hogy olyan áruval kereskedjen, aminek nincs hivatalos, akkreditált laboratóriumi vizsgálat alapján kiállított minőségi tanúsítványa, mert akkor nem tudna rajta túladni, veszteséget könyvelhetne el.

A minőségi követelményeket ugyanis mindig a vevő határozza meg, összhangban az EU-s előírásokkal azért, hogy azután fel tudja használni, vagy ő is tovább tudja értékesíteni. Ez vonatkozik a beltartalmi értékekre, a nedvességtartalomra, stb. Vannak tiltott növényvédő szerek, bizonyos növényvédőszer-hatóanyagmaradványokra vonatkozó határértékek, amelyeket nem lehet túllépni, nem tartalmazhat GMO-t az áru. Ha ilyen tételt talál a laboratórium, akkor azt kivonják a forgalomból. Aki hivatalosan hoz árut, az nem kockáztatja azt, hogy ne feleljen meg ezeknek az előírásoknak.

A Gabonaszövetség tagjai nagy nemzetközi cégek és a hazai kisebb vagy közepes méretű kereskedő vállalatok is azt tartják szem előtt, hogy csakis olyan árut hozzanak, amelyet tovább tudnak értékesíteni a belpiacon vagy külföldön. Minőségi tanúsítvány nélkül erre nincs mód.

kukorica

Magyarországon kevesebb kukorica termett, mint amire szükség lenne – Fotó: Shutterstock

"Ezen felül természetesen lehet ellenőrizni még többet, ki lehet szűrni a nem megfelelő szállítmányokat, amelyek esetleg kikerülték a laboratóriumokat valamilyen nem hivatalos úton, de összességben az áru döntő többségével azért nem lehet probléma, mert hozzáértő kereskedőcégek bonyolítják le az ügyletek nagy részét, akiknek nem érdekük kockára tenni a partnereikkel való kapcsolatukat. Ezek a cégek rengeteg pénzt költenek ezekre a vizsgálatokra" – fejtette ki a Gabonaszövetség főtitkára.

Mi a megoldás az ukrán gabona beáramlásával kapcsolatos problémára?

"Kellemetlen a magyar termelők számára az, hogy csökkenek a terményárak, de az a helyzet, hogy ez a tendencia látható a világpiacon is, és nem magyarázható pusztán azzal, hogy átjöhet a határon az ukrán áru. Érthető a termelők problémája, mert egy olyan terménnyel kell versenyezniük, ami olcsóbb, és valószínűleg a termesztéstechnológiával kapcsolatos elvárások sem olyanok Ukrajnában, mint az EU tagállamaiban. Viszont tény, hogy azok az ukrán szállítmányok, amelyek nem felelnek meg az EU-s elvárásoknak, azok most sem jöhetnek be az országba, nem veszi meg tőlük a gabonakereskedő, így nem kizárható, hogy az ukrán termesztés-technológiában is lesznek majd változások, korszerűsítések" – részletezte Pótsa Zsófia.

Ráadásul időközben kiépültek az új logisztikai útvonalak, és már nincsenek importvámok, kvóták, azaz az ukrán gabona hosszú távú jelenlétére kell felkészülniük a magyar termelőknek. Ez azt is jelenti, hogy a minőség és az ár fogja meghatározni, hogy mennyire tud versenyképes lenni a magyar áru.

Valójában idén a magyar kukorica kevés, és nehezen tudnak vele mit kezdeni a feldolgozók

A Gabonaszövetség 3 tagozata számára nagy nehézséget okoz a magyar kukorica jó részének felhasználása, mert sem a malompiar, sem a takarmányipar, sem a kereskedők nem tudják stabilan felvásárolni. A megengedett határérték feletti mértékben aflatoxint tartalmazó kukoricát nem lehet exportálni sehová, tehát nem meri felvásárolni a kereskedő, de nem tudja feldogozni a takarmányipar és más feldolgozó sem, hiszen a végterméknek is meg kell felelnie az előírásoknak. Összességében nagyon kevesen tudnak határérték feletti árut felhasználni, ebből adódóan is van feszültség.

A magyar és az ukrán kukorica laboratóriumi vizsgálatairól ITT írtunk.

Aflatoxin természetesen az ukrán kukoricában is lehet, de mivel jó eséllyel nem tudna rajta túladni a kereskedő, ezért nem is veszi meg, így valószínűleg nem kerül hozzánk. Emellett az a tapasztalat, hogy kevésbé aflatoxinos az ukrán kukorica, mint a hazai, ami nem a magyar termelők hibája, hanem egyszerűen Ukrajnában kedvezőbbek voltak az időjárási körülmények. Az aszállyal járó forróság ugyanis az Aspergillus csoportba tartozó gombáknak kedvez, és ezek a gombák termelik az aflatoxint.