Az ökológiai művelés alatt álló hazai termőterületek bővülése szorosan követi a biogazdálkodást támogató hazai és uniós pályázatok elérhetőségét, kiírásait ‒ mutatott rá Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
10 év alatt megduplázódott a bioművelésű termőterületek aránya
Az ökológiai művelés alá vont, tanúsított területek meghatározó részét ellenőrző szervezet adatai alapján látható, hogy az elmúlt években az ökológiai gazdálkodással hasznosított területek növekedése jól korrelált a pályázati források megnyitásával, noha a pályázat megjelenése és az effektív hatása között mindenképpen idő telik el ‒ mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a statisztikák egyelőre 2021-ig állnak rendelkezésükre, de tapasztalataik alapján a 2022 évi adatok is ezt fogják majd alátámasztani.
Az ökoterületek nagysága 2012-höz képest több mint kétszeresére nőtt, azaz nem egészen 10 év alatt megduplázódott a bioművelésű termőterületek aránya. Emellett még szembetűnőbb, hogy ez idő alatt az ellenőrzött termelők száma közel megnégyszereződött. Ebből arra következtethetünk, hogy elsősorban a kis- és közepes gazdaságok térnek át ökológiai gazdálkodásra.
Az adatokból kiolvashatjuk azt is, hogy aki egyszer bármilyen okból elkezd ökológiai gazdálkodást folytatni, az a későbbiekben ‒ a pályázati forrásoktól függetlenül‒ többnyire ki is tart mellette, bár az alanyi jogon kapott, területalapú támogatások is magasabbak a biogazdák számára - mondta a szakember.
Az átállás évei után már önállóan is működik a rendszer
A fenti adatok is alátámasztják, hogy mennyire fontos, kapunyitó szerepe van a célzott támogatásoknak az ökológiai gazdálkodás terjedésében, miközben a biogazdálkodás jellemzően nemcsak fenntartható, de nyereséges is, tehát a „kezdőlökést" követően, az átállás évei után már önállóan is működik a rendszer.
Nyilvánvaló, hogy megfelelő és átgondolt pályázatok nélkül sem az Unió legtöbb országában, sem itthon nem tudjuk elérni azt a 2030-ra kitűzött célt, hogy a termőterületek negyedén biogazdálkodás folyjon. Szerencsére ezzel a ténnyel mind az uniós, mind a hazai döntéshozók tisztában vannak
‒ mondta Dr. Roszík Péter
Dr. Roszík Péter – fotó: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
A minősített területek jelentős része gyep vagy legelő
A hazai biogazdálkodás másik problémája ‒ bár ez is sokat fejlődött az utóbbi években, hogy a minősített területek jelentős része, mintegy kétharmada alacsony hozzáadott értékű ‒ de ökológiai szempontból annál értékesebb ‒ gyep vagy legelő.
Fontos, hogy az arány minél inkább elmozduljon az élelmiszertermelés, a kultúrnövények irányába, természetesen nem a biogyepek csökkentésével, hanem azzal, hogy az ökológiai gazdálkodást újonnan választó termelők bátrabban minősíttessenek munkaigényesebb kultúrákat is.
Végül a harmadik legfontosabb kérdéskör a feldolgozott élelmiszerek aránya. A hazai biotermelés igen jelentős része, mintegy 80-85%-a még mindig alapanyagként, feldolgozatlanul kerül exportra, ami azt is jelenti, hogy a teljes termékpályán keletkező bevétel jelentős része külföldön realizálódik. Egyrészt emelni kell a biominősítésű hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek számát és a termelés volumenét, másrészt ezzel párhuzamosan növelni kell a hazai fogyasztást, amiben szintén fontos szerep jut a vásárlók edukációjának, végső soron pedig a pályázati forrásoknak ‒ mondta Dr. Roszík Péter.
