Kerti tóból a természetbe
A dolog még tavaly történt Zalavár közelében, ahol úszó kagylótutajtól mentesítették a Kis-Balatont a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai - írta meg az index.hu. Ez a méretét tekintve egyébként apró teremtmény hazánkban inváziós fajnak számít, hiszen alapvetően trópusi növény, amely a Kis-Balatonban csak 2022 októberében bukkant fel - írta meg a ZAOL Zala Megyei hírportál.
A kagylótutaj mindemellett gyakran megtalálható a családi házak kerti tavaiban is, és az akvaristák is kedvelik a fajt, azonban ettől még az a természetes vizekben veszélyes élőlénynek számít.
A szakemberek tavaly ősszel igyekeztek mindent megtenni, hogy megakadályozzák a faj szaporodását és az elterjedését. A part közelében úszó növényeket vízhatlan felszerelésben, gumicsizmában gyűjtötték össze, majd csónakba szállva a beljebb lévőket halászták ki.
Ez a méretét tekintve egyébként apró teremtmény hazánkban inváziós fajnak számít, hiszen alapvetően trópusi növény, amely a Kis-Balatonban csak 2022 októberében bukkant fel. Kép: wikipédia
Az invazív fajok gyorsan okozhatnak hatalmas károkat
A fő baj az, hogy az úszó kagylótutaj gyors szaporodási képességével képes olyan felszínborítást megvalósítani, ami teljesen lefedi az élő vizek felszínét, és ezzel komoly kárt okoz a hasonló életmódot folytató őshonos és védett fajokban, valamint a víz minősége is drasztikus romlásnak indulhat a túlszaporodott invazív faj kártételének köszönhetően - mondta el Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai vezetője. dr. Baranyai Olga, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság monitoringreferense szerint
Az úszó kagylótutaj ma még nem jelent igazán komoly problémát, de hagyjuk elszaporodni, komoly gondok várhatóak a kártétele nyomán
- tette hozzá a szakember, majd a folytatásban elmondta, hogy az özönnövények igazándiból akkor jelentenek a vízügyi kezelő számára problémát, amikor "bedurrannak, elburjánzanak". Kezeletlenség esetén akár annyira elszaporodhatnak az ilyen jellegű, úszó özönnövények, hogy az említett módon leárnyékolják a vízfelszínt, és elzárják az oxigéntől a vízereket, valamint lefolyási akadályt képezhetnek.
A szakértők sajnos arról számoltak be, hogy tekintettel a mentesítés magas költségeire, az invazív fajokkal egyelőre csak annyit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük őket. Az sem segít a dolgon, hogy ha pusztán egy-két milliméternyi gyökérdarabka a vízben marad az esetleges mentesítési eljárás során, abból minden bizonnyal új növény kel majd életre.
A szakértők sajnos arról számoltak be, hogy tekintettel a mentesítés magas költségeire, az invazív fajokkal egyelőre csak annyit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük őket. Kép: wikipédia
De mi is az az úszó kagylótutaj
Az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) a kontyvirágfélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világ meleg égövein terjed inváziós fajként. Az úszó kagylótutaj a vízfelszínen lebegő évelő vízinövény, húsos levelei 5–20 cm átmérőjű tőlevélrózsát alkotnak, ennek aljáról ered barna, sűrűn bojtos, 10–20 centiméteres gyökérzete. 5–9 centiméter széles és 7–12 centiméter hosszú levelei fordított tojás alakúak, párhuzamos erezetűek, tövüknél keskenyednek. A termése kezdetben zöldes, később barna bogyó.
Magyarországon először Egerben a strandfürdő meleg vizes medencéjében és annak kifolyójában észlelték 1966-ban, oda valószínűleg akvaristáktól került.
Azóta a Hévízi-tó lefolyójában véglegesen megtelepedettnek látszik és onnan időnként (akár tömegesen, mint 1988-89-ben) továbbterjed a Keszthelyi-öbölbe vagy a Kis-Balatonba. Másutt meleg vízű tavakban, botanikus kertekben, díszmedencékben várható felbukkanása. Ezek lefolyóiból eljuthat sekély folyókba, holtágakba, ahol meleg nyarakon tömegesen felszaporodhat.
(Forrás: Index)
