A kiskereskedelmi láncok beszálltak az árversenybe, sorra csökkentik a trappista sajt árát. A magyarok egyik kedvenc tejtermékének az ára a jelenlegi gazdasági környezetben jelentősen megugrott, 3500–5000 forint közötti kilogrammonkénti árakkal is lehetett találkozni az üzletekben. A trappista ára az Európát sújtó aszály és az energiaválság miatt nőtt meg nagy mértékben, az árzuhanást pedig az alulárazott külföldi termékek is okozhatják – írja a vg.hu
A kiskereskedelmi láncok beszálltak az árversenybe, sorra csökkentik a trappista sajt árát – fotó: unsplash.com
Az üzletek a termék árát tudatosan alacsonyan tartották
A trappista beleégett a köztudatba, a magyar vásárlók szinte már reflexszerűen keresték az üzletek polcain, ami javarészt az alacsony árának volt köszönhető. A Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke, Hegedűs Imre elmondta, hogy Magyarországon a sajtok közül a trappista 70 százalékban fogyott, aminek az elsődleges oka az volt, hogy az üzletek a termék árát tudatosan alacsonyan tartották, mintegy csalogató termekként használva azt. A gyártók emiatt azonban nehéz helyzetbe kerültek, a költségeiket a minimumon kellett tartaniuk.
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a sajtok ára (így a trappistáé is) az energiaárak drasztikus emelkedése és a szállítási költségek megugrása miatt nőtt, viszont drágító hatása volt az aszálynak és a 2021–2022 közötti, európai tej- és sajthiánynak is. Egy kilogramm trappista előállításához 10-11 liter tej kell, a tejhez pedig takarmány, aminek az 5-6 szorosára ugrott az ára, így a trappista sajt előállítási költségei minimum a duplájára nőttek.
A magyar sajt árát többnyire az európai trendek húzzák
Magyarországon összességében 95 ezer tonna sajtfélét termelnek – mondta Harcz Zoltán, hozzátéve, hogy ez a szám a sajtot széles körben értelmezi. Ehhez 60 ezer tonna import sajt érkezik, illetve Magyarország exportra küld 40 ezer tonnát. A teljes palettából a trappista sajt egy évben 20-25 ezer tonnát tesz ki.
A Tej Terméktanács ügyvezetője elmondta, hogy a trappista jelenleg tapasztalható látványos árcsökkenése betudható annak, hogy az európai piacon a sajt árak árcsökkenése elkezdődött, hiszen a magyar sajt árát az európai trendek nagymértékben befolyásolják - általában 2-4 hónappal lekövetjük az ottani piaci fejleményeket.
Az európai piacon a sajt árak árcsökkenése elkezdődött – fotó: unsplash.com
Zuhan a magyar sajt ára a külföldi sajtok beáramlása miatt
A magyar sajtok számára Hegedűs Imre és Harcz Zoltán szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy Németországból és Lengyelországból nagy mennyiségben érkezik hazánkba olyan trappistaként értékesített sajt, ami a valóságban nem is trappista.
Hegedűs Imre elmondta: Németországban annak ellenére, hogy nagy sajtfogyasztó nemzetnek számítanak, a lakosság az infláció miatt visszafogta a vásárlásait. Ez az országban többlet kialakulásához vezetett, aminek eredményeképpen Németország alacsony áron elkezdte a sajtokat más piacokra, többek között Magyarországra exportálni. A szakember hozzátette: Németországban egy kilogramm sajt alapanyagköltsége átszámolva nagyjából 2100 forintba kerülhet, amihez még hozzáadódnak a tárolási, csomagolási és szállítási költségek, plusz a haszon.
Ennek ellenére mégis a magyar polcokon a német sajtot akár 1500 forintért is lehet találni, ami tejtermelői és feldolgozói veszteséget és etikátlan piacrombolást jelent – vélte Hegedűs Imre. A keletkező veszteséget a német gyártók azért tudják bevállalni, mert az olcsó termék alig egy százaléknyi többletet jelent, míg ez a magyar kínálatban 20 százalékként jelenik meg. A németek a rajtuk maradt többletet szórják ki minél kevesebb veszteséggel - tette hozzá.
Tavaly, amikor nem volt sajt Európában a magyar tejfeldolgozók felpörgették sajttermelésüket, hogy kiszolgálják a kereskedőket. Most a könnyű és olcsó import miatt sokan elfordulnak a magyar feldolgozóktól, de biztos vagyok benne, hogy ha vége a dömpingáras német és lengyel készleteknek, akkor újra kopogni fognak a magyar feldolgozóknál
– mondta Harcz Zoltán. Megjegyezte, hogy ezzel együtt a teheneket nem lehet hónapokra elzárni egy szekrénybe, ameddig a kereslet visszatalál a magyar termékekhez.
Attól, hogy piros a csomagolása még nem biztos, hogy trappista
A magyar termelőknek az is nagy problémát jelent, hogy a hazánkba beérkező, trappistaként árult termék valójában nem is trappista sajt. A németek és a lengyelek a márkátlan, félkemény sajtot nemes egyszerűséggel piros csomagolásba bújtatják, majd ráírják, hogy trappista miközben a termék nem is a hagyományos eljárások szerint készült.
A külföldi gyártók ezt azért tehetik meg, mert az Európai Unióban a trappista sajtra nincs elfogadott minősítés.
A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az MÉ I. kötet tejtermékekről szóló előírását még 2019-ben egészítette ki a Trappista sajtra vonatkozó fejezettel annak érdekében, hogy az új szabályozással egyértelmű és tisztességes tájékoztatást kaphassanak a fogyasztók a megnevezésen keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről.
A vásárlóknak lehetetlen követni, hogy az importált félkemény sajtok közül melyik a Gouda, az Edami, vagy a Trappista.
Németországból és Lengyelországból nagy mennyiségben érkezik hazánkba olyan trappistaként értékesített sajt, ami a valóságban nem is trappista – fotó: unsplash.com
Honnan lehet tudni, hogy melyik az igazi trappista sajt?
Harcz Zoltán és Hegedűs Imre szerint van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy az igazi magyar trappista sajtot vásároljuk meg az üzletekben.
A valódi magyar trappista sajátossága, hogy hagyományosan korong alakú, míg a külföldről érkező hamis trappisták szinte mindig tömb alakúak.
A Tej Terméktanács el szeretné érni, hogy a trappista nevet egyedül a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sajt viselhesse, hiszen ezzel ki lehetne szorítani a nagy mennyiségben az országba érkező külföldi sajtot.
