Az AÖP középpontjában a talaj áll, aminek az az oka, hogy agrárszakmai, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból ez a közös pont, ha a fenntartható és jövedelmező mezőgazdasági termelés a cél. "Ha a talaj egészséges, akkor jobban el tudja látni a sokféle funkcióját, mint amilyen a mezőgazdasági termelés, a biodiverzitás megőrzése, a vízvisszatartás, a szervesanyag-tárolással összefüggésben a szénmegkötés" – mondta Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője az AGROmashEXPO-n szervezett kerekasztal-beszélgetés keretében. A talajok helyreállításával mindenki jól járhat, teljesíthetünk rengeteg zöldelvárást, és hosszú távon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét is javíthatjuk.
Az agroökológiai program legfontosabb paraméterei
Az AÖP egy AKG-szerű, önkéntes, egy évre szóló támogatási lehetőség. Az AKG-tól abban tér el, hogy ebben évente lehet dönteni a csatlakozásról vagy a kilépésről, a választott gyakorlatokról. Míg az AKG-ben szabadon dönthet mindenki, hogy mekkora részt hoz be a programba, az AÖP-ben viszont néhány kivételtől eltekintve a teljes üzemmel be kell lépni, azaz minden művelési ág esetében el kell érni a 2 pontot a választott gyakorlatok teljesítésével.
Kivételek:
5 hektárnál kisebb szántót és gyepet, 1 hektárnál kisebb ültetvényt nem kötelező bevinni az AÖP-be, és mégis megmarad a jogosultság a támogatásra a többi terület vonatkozásában (a be nem vitt területre viszont nem jár AÖP-támogatás). Szintén kivétel, hogy a Natura 2000 gyepekre nem kötelező gyakorlatot vállalni (de nem is jár AÖP támogatás ebben az esetben a Natura 2000 gyepre).
Hogy pontosan mit jelent majd egy-egy gyakorlat teljesítése élesben, az a rendeletből fog kiderülni, addig is itt vannak címszavakban a pontot érő gyakorlatok és az azok teljesítésétől várható előnyök.
Szántó
Gyep
Ültetvény
Ábrák forrása: Agrárminisztérium
Miért ér pontot a karbamid használata?
Madarász Istvánt az AGROmashEXPO-n arról kérdeztük, hogy a karbamid használatához kapcsolódó jó gyakorlatot hogyan kell értelmezni, hiszen nem nevezhető a legkorszerűbb tápanyag-utánpótlási technológiának, a kutatások szerint arányaiban rengeteg ammónia kerül a légkörbe ennek az anyagnak a használatakor.
Az Agrárminisztérium osztályvezetője az Agroinform kérdésére elmondta, hogy a karbamidra vonatkozó gyakorlat nem arra szolgál, hogy a gazdákat ösztönözzék a karbamid használatára, hiszen tisztában vannak ennek kockázataival, csupán annyit jelent, hogy tudomásul veszik, vannak olyan növénykultúrák, amelyekben ez egy elfogadható módja a tápanyag-utánpótlásnak. Arra szeretnék tehát ösztönözni a gazdákat, ha valaki mindenképpen ezt az anyagot szeretné alkalmazni, akkor azt a lehető legkörnyezetkímélőbb módon tegye, azonnal dolgozza be a talajba, folyékony halmazállapot esetében pedig inhibitort is használjon. A március végén megjelenő, az előírásokat pontosan tartalmazó rendeletben ezt a gyakorlatot olyan módon fogják leszabályozni, hogy alapvetően ne a karbamid használatára ösztönözze a gazdálkodókat.
Eredményalapú ellenőrzés
Többször elhangzott az új támogatási rendszerrel kapcsolatban, hogy az eddigi megfelelésalapú ellenőrzésről most át kell térni az eredményalapú ellenőrzésre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
nem elég, ha betartjuk az előírásokat (nemzeti szinten), az elvárt eredményeket is hozni kell.
Ennek a típusú ellenőrzésnek az egyik alappillére lesz a 2024-től kötelezően elektronikusan töltendő gazdálkodási napló (idén még lehet papíralapon is tölteni, kivéve a rovarölőszeres kezeléseket, részletek ITT), hiszen az alapján lehet majd ellenőrizni, hogy pontosan milyen gyakorlatokat valósítanak meg a gazdálkodók a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés érdekében.
Mivel az AÖP egyik alapvető célja az, hogy a talajok állapota nem romoljon tovább, sőt javuljon a talajszerkezet és a szerves-anyagtartalom. A döntéshozók abban reménykednek, hogy a pozitív hatások évek múlva, ha visszatekintünk erre a támogatási periódusra, majd az adatokban is meg fognak mutatkozni, a Nébih és a kutatóintézetek (pl. ÖMKi) is dolgoznak azon, hogy egzakt módon kimutatható adatok álljanak rendelkezésre például a talajok szervesanyag-tartalmáról és annak változásáról.
Az AÖP mikrobiológiai készítmények használatára vonatkozó gyakorlatával kapcsolatban dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetőjét kérdeztük, a vele készült interjú ITT érhető el.
További tájékozódási pontok az új támogatási rendszerrel és az agroökológiai programmal kapcsolatban:
Teljesen megújul az agrártámogatási rendszer – Magyarország KAP stratégiai terve, 2023-2027
Tippek az idén induló Agro-ökológiai Programhoz (AÖP)
Indexkép: Shutterstock
